Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülésén 2009. május 7-én honoris causa doktori címet adományozott Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko orosz költőnek.

A híres író három napos pécsi tartózkodása során több nevezetesség megtekintése mellett, május 8-án ellátogatott az Egyetemi Könyvtárba is. A könyvtár vezetőivel folytatott kötetlen és élményekben gazdag beszélgetést követően a Klimo Könyvtár termeit is végigjárta, ahol több régi könyvet és térképet is megnézett, amelyek az Orosz birodalommal és Oroszország történetével foglalkoznak.

Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko látogatását egy igen értékes ajándékkal koronázta meg. Az Egyetemi Könyvtárnak adományozta egy művét, amely ritkaságnak számít, mivel nem került könyvkereskedői forgalomba.

Az Egyetemi Könyvtárnak adományozott mű néhány oldala

A kis képre klikkelve megnézheti a fotót nagyban is.


















Vendégkönyvbe írt szöveg magyar fordítása:
Boldog vagyok, hogy itt lehettem a szellemi utazásnak ezen helyszínén, ahol úgy érzem magam, mint Aladdin csodalámpájával
a kezében, mely megnyitja a barlangot, amelynek polcain ott ragyognak a csodálatos emberi kultúra rubintjai és smaragdjai.

Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
a pécsi egyetem díszdoktora

(Forrás: Pécsi Tudományegyetem hírei)
Interneten: http://www.pte.hu/hirek/1098

A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülésén 2009. május 7-én honoris causa doktori címet adományozott Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko orosz költőnek.

Az ünnepségen dr. Gábriel Róbert rektor üdvözölte az avatandó díszdoktort és a nagyszámú közönséget. A dr. Vargha Damján konferenciaterem kicsinek bizonyult, hiszen mintegy négyszázan várták – a szerencsésebbek ülőhelyükön, a többiek állva – Jevtusenko avatását és székfoglaló beszédét.

A Bölcsészettudományi Kar nevében dr. Fischer Ferenc dékán terjesztette fel Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenkót doctor honoris causa címre, amelyről korábban a kar tanácsa és az egyetem szenátusa egyhangúlag és támogatólag döntött.

Dr. Lendvai Endre, a Szlavisztikai Intézet Szláv Filológiai Tanszékének egyetemi tanára ismertette az egybegyűlteknek Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko életútját, költői pályáját. Az orosz költő több mint költő - hangsúlyozta Jevtusenko hitvallásának egyik fontos elemét. Jevtusenko a hetvenes években járt először Pécsett, emlékezetes felolvasást tartva a Tanárképző Főiskolán.

Jevtusenko a Pécsi Tudományegyetem talárját felöltve, immár az egyetem díszdoktoraként mondott beszédet. Kiemelte, hogy habár ismeri és tiszteli a nagy magyar költőket, Petőfitől József Attiláig, a magyar aranycsapat focistái talán még fontosabbak voltak számára, hiszen sokat tanult tőlük: hogyan lehet a bürokráciát kicselezve elérni az áhított eredményt.

A beszédet követően a Janus Egyetemi Színház és a Művészeti Kar a költő tiszteletére összeállított műsorát hallgathatta meg a publikum. Szólót énekelt Bercsényi Judit és Geleta Viktor, harmonikán kísért Perlaki Gábor. A verseket magyarul elmondta: Sólyom Kati, Köles Ferenc és Czéh Dániel, oroszul pedig Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko.

A közönség minden költeményt dübörgő tapsviharral fogadott, a költő jellegzetes színpadias előadásmódja mindenkit levett a lábáról. A nagy sikerű előadást követően Jevtusenko dedikálta a díszdoktoravatásra összeállított magyar és orosz nyelvű kötetét.



„Jevtusenko vezéralakja volt annak az 1950-es évek második felében induló szovjet költőnemzedéknek, akik Sztálin halála után ténylegesen „demokratizálni” akarták a költészetet. Lázadtak egy olyan társadalmi berendezkedés ellen, amely elvette az egyéntől a személyes méltóságot, és államosítani akarta a magánéletet. Utcákon, tereken, stadionokban adták elő verseiket, több tízezres rajongói táborral rendelkeztek.

Jevtusenko költészetét mind a mai napig a „pódium”, a nyilvános megszólalás vágya határozza meg: a költői szó nála szinte elválaszthatatlan a költő hangjától és gesztusaitól. Jevtusenkónak jelentős érdemei vannak az orosz költészetben.

Ő volt az, aki az ötvenes és hatvanas években újjáteremtette az úgynevezett „intim lírát”, a sztálini korszak kötelező sematizmusa után rehabilitálta a szerelmi költészetet, benne az érzelmeket és a személyes hangot. Ma is költészetének egyik csúcsteljesítményét jelentik az akkoriban íródott szerelmes versei, melyek egyben a XX. századi orosz költészet gyöngyszemei.

Jevtusenko rengeteget írt és ír is. Eddig megjelent köteteinek száma meghaladta a száztízet. Az 1970-es és 1980-as években számos verseskötetét százezres példányszámban adták ki. Írt poémákat, elbeszéléseket, regényeket, filmforgatókönyveket, sőt maga is forgatott filmeket, melyekben rendezőként és filmszínészként debütált.

Jelenleg Jevtusenko felváltva él az Egyesült Államokban, ahol különböző egyetemeken tanít és Oroszországban. Továbbra is kultiválja a pódiumköltészetet, oroszországi tartózkodása idején, kellő hatásvadász külsőségek közepette rengeteg nyilvános fellépést vállal.”

(Forrás: Szőke Katalin, Élet és Irodalom)