A pécsi Klimo Könyvtár

(Forrás: A pécsi Klimo Könyvtár = Könyvjelző – Az Alexandra Könyvkiadó havi lapja, 2005. március)
Interneten: http://www.alexandrakonyveshaz.hu/index.php?mod=konyvjelzo&id=295

A könyvtár 1832-ben került át a püspöki palotából
a mai Szepesy utca 3. szám alá. A könyvgyűjteményt
barokk stílusban kialakított könyvtártermekben helyezték
el, a kötések és a könyvek mérete szerint rendszerezve.
Így az Aranyterembe kerültek a bőrkötéses, arany
díszítőelemekkel ellátott gerincű kötetek; a középső
terembe, a Díszterembe a Szepesy püspök által gyűjtött
könyvek, végül a Hártyaterembe pedig a pergamenbe kötött
munkákat válogatták ki. A gyűjtemény a XIX. század
folyamán kiegészült a Székeskáptalan hagyatékaival, amelyek
egy kis szobában nyerték el végleges helyüket.
A Pécsi Püspöki Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának közvetlen jogelődjét Klimo György pécsi püspök (1751-1777) alapította 1774-ben, és tette a könyvtárat nyilvánossá mindenki „közhasznára”, Magyarországon elsőként. A könyvtár eredeti helye a püspöki palota délnyugati szárnya volt. A püspök azt tervezte, hogy újraalapítja az 1367 és 1543 között Pécsett működő egyetemet, s könyvgyűjteményét is ennek jegyében alakította ki. A XVIII. századig létrejövő összes tudományág alapvető kötete megtalálható itt: a teológia, az orvostudomány és a jogtudomány mellett a történelem és segédtudományai, a természettudományok, a nyelvészet és az irodalomtudomány jeles alkotásai.

A gyűjtemény alapját Klimo György elődjének, gróf Berényi Zsigmond pécsi püspöknek (1736-1748) közel 3000, valamint a Székeskáptalan 1000 kötetes gyűjteménye jelentette. Klimo tovább gyarapította a könyvtárat. A könyvvásárlások főként Itálián és Ausztrián keresztül történtek, emellett jelentős európai gyűjtemények megvételével is bővült a bibliotéka. Igen szépszámú régi könyvet tudott megszerezni a püspök az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend könyvtáraiból. 1788-ban Pethő József kanonok hagyatékából idekerült a 193 kötetes Francia Enciklopédia második kiadása is. A könyvek mellett jelentős ásvány- és érmegyűjteménnyel rendelkezett a püspöki könyvtár.

Ősnyomtatvány kézzel festett
illusztrációval – Eusebio Pamphilos:
Evangelica praeparatio, Velence, 1497
A könyvkiadás elősegítésére Klimo papírmalmot alapított a Tettyén, és Pécsre hívta Engel János József nyomdászt. Halála után az őt követő püspökök próbálták könyvtára enciklopédikus jellegét fenntartani.

A könyvtár második alapítójának báró Szepesy Ignác püspököt (1828-1838) tartják, aki az új könyvtárépületet építtette. ő alapította meg a jogi fakultás elődjét, a Püspöki Filozófiai és Jogi Líceumot. Az ő kérésére készült el a könyvtár első feltáró katalógusa: három betűrendes és három tematikus kötetben.

A gyűjtemény 1923-ban gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1905-1926) nagylelkű felajánlása révén került a Pécsre menekülő Pozsonyi Királyi Erzsébet Tudományegyetem kezelésébe. Így végre beteljesült Klimo püspök álma: gyűjteménye egyetemi könyvtárrá lett. A Haszonkölcsön-szerződés alapján a könyvtár a mindenkori megyés püspök tulajdonában maradt, az egyetem használati jogot kapott rá. A Klimo Könyvtárat jelenleg muzeális gyűjteményként őrzi a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára, de a könyvekhez a kutatóteremben minden beiratkozott olvasó hozzáférhet.

A könyvtár állománya közel 35 000 kötetnyi könyv, ezen belül nyolc kódexet, huszonhárom XV. századi ősnyomtatványt, közel hétszáz XVI. századi antikvát, és mintegy tizenhétezer kötetnyi 1851 előtt készült művet őriz. A könyvek nagyobb része latin nyelvű, de szép számmal találhatók német és magyar nyelven íródott munkák is. Kisebb számban találhatunk olasz, francia, görög, héber, horvát, angol, spanyol, portugál, szlovák, holland, örmény, cseh és lengyel nyelvű írásokat.

A könyvtár 1774-ből származó latin nyelvű használati szabályzatának fordítása: „A könyvtár küszöbét titkon át ne lépd. A polcokhoz ne nyúlj. Kérd a könyvet, amelyet olvasni óhajtasz. Használd azt, de őrizd meg tisztán, ne rongáld hasogatással, szurkálással, sem jeleket bele ne rójj. Könyvjelzőt belehelyezned és bármit kijegyezned szabad. Másolván a könyvre ne könyökölj, papirost se tégy reá és jó messze, jobb felől tartsd a tintát meg a porzót. Ostoba, üres fecsegő maradj távol. Csendben légy, hangos olvasással másokat ne zavarj. Elmenvén a könyvet csukd be. A kicsit add vissza a felügyelőnek, a nagyot reá bízva hagyd az asztalon. Fizetned semmit sem kell. Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrabban.”

Klimo György püspök ex librise
A püspöki könyvtár kódexei közül
kiemelkedő egy kisméretű, itáliai
származású Imakönyv, amelyet
1838-ban Reviczky Ádám revisnyei
gróf adományozott Szepesy Ignác
püspöknek. A kódex Giovannino
de' Grassi művészetében gyökerező
és franco-flamand hatásokat
befogadó XV. századi milánói
miniatúraiskola munkája.
Éggömb csillagászati kutatásokhoz,
1707-ből, Amszterdamból
Johann Bäemler kétkötetes,
fólióalakú pergamen Bibliája
1466-ban készült Strasbourgban,
Heinrich Eggestein nyomdájában.
Az ősnyomtatványt strasbourgi
stílusú, elnyújtott
tölgyfalevelekben és
virágmotívumokban gazdag
ornamentika díszíti.

Fotók: Kalmár Lajos, Fazekas Valéria; szöveg: Pohánka Éva