A Pécsi Kisebbségi Intézet Könyvtára

(Forrás: Jaksa Helga: A Pécsi Kisebbségi Intézet Könyvtára = Baranyai könyvtári infó, 3. (2001) 7-8., 18-19. p.)

A könyvtár története szorosan összefügg az intézet megalakulásával, sorsával. Ismertetőmben azonban csak röviden térek ki az intézet történetére, tevékenységére.1

A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet 1936-ban kezdte meg működését Faluhelyi Ferenc vezetése alatt, aki a Nemzetközi Jogi Intézet élén állt. Célja az volt, hogy a tudomány eszközeivel világítson rá a kisebbségi sorban élő magyarság életproblémáira. Adatgyűjtemények létrehozásával, nyelvtanfolyamok szervezésével, térképek, grafikonok, kimutatások készítésével, előadások rendezésével, kiadványok előkészítésével és könyvtár létesítésével próbálta megvalósítani a kitűzött célt.

A könyv- és folyóiratállomány az intézet fejlődésével párhuzamosan nőtt, a rendszerezés elvei hamar kialakultak. Igyekeztek alapvető munkákat beszerezni, a köteteket témák szerint gyűjtötték és csoportosították. Katalógus készült a könyvekről, feldolgozták ezen kívül az intézet folyóirat-állományát is, amely a cserelehetőségeket jól kihasználva 1939-40-ben elérte a 150-et is. Ez a szám magyar és külföldi újságokat, folyóiratokat egyaránt magában foglal.

Az egykori könyvtárnak csak töredéke maradt meg, amely az Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményében kapott helyet.

Újságkivágat gyűjteménye igazi csemege lehet azoknak, akiket érdekel a 30-as, 40-es évek kisebbségi helyzete. Az újságokból kivágott cikkeket két nagy csoportra oszthatjuk: általános aktuális témákra, amelyen belül külön szerepel például az ifjúság, a kisantant, a nemzetközi kapcsolatok címszó. A másik nagy csoportot az országonként és azon belül témák szerint rendezett kivágatok alkotják. Így például Angliához kapcsolódva többek között az alábbi címszavakat találjuk: belügy, belpolitika; hadügy, honvédelem, nemzetvédelem; külügy, külpolitika. Szisztematikus gyűjtés és rendezés eredménye tehát a kivágat gyűjtemény, hiszen a kiemelt nagy témákon belül külön borítékokban találjuk a szűkebb témákat. A címszavak, s így a borítékok természetesen szigorú betűrendben követik egymást, ezzel könnyítve a keresést és a tájékozódást. Az egyes borítékokon a kivágat bibliográfiai adatai is szerepelnek. A gyűjtemény jelentőségét azon túl, hogy a témák között rendkívül könnyű tájékozódni, az adja, hogy a benne szereplő cikkek nagy része külföldi, jelentős hányada a szomszédos országok magyar nyelvű sajtójából származik, amelyek megszerzése ma már igen nehéz feladat lenne. A kivágat gyűjtemény fejlődése az intézet korai éveiben volt jelentős. Később problémaként jelentkezett, hogy az újságokból egy példány járt az intézetnek és a lapok mindkét oldalán megjelenő cikk fontos lett volna, így a kivágás helyett inkább a teljes lapszámokat tartották meg, ezáltal azonban elveszett a rendszerezés lehetősége. Jelentős értékű és nagy mennyiségű újság gyűlt össze, de sajnos döntő többsége az 1950-es években megsemmisült. A megmaradt újságokat országonként elkülönítve helyezték el, a dobozokon részletezve a tartalmat. A kivágat-gyűjteményhez hasonlóan dobozokban, betűrendben találhatók azok a kartonok, amelyek újságok, folyóiratok adatait tartalmazzák. Így a cím, a szerkesztő, a kiadóhivatal, a megjelenés gyakorisága, a terjedelem, a nagyság, a példányszám, az irányzat (pl. szaklap) adatait tudhatjuk meg a kartonokról.

A Kisebbségi Intézet könyvtárának anyagából az újságkivágatokon és a kis számú újságon kívül – a korabeli szóhasználattal élve – „lapszemelvények” maradtak meg a 30-as évek második felétől a 40-es évek elejéig. A lapszemléket gépelve, időrendi sorrendben találjuk témák szerint bekötve. A kötetek elején tartalomjegyzék segít az eligazodásban. A szemlék hosszabb-rövidebb ismertetések a dátum és a szemlézett folyóirat megjelölésével. Például az egyik kötet címe: A „Felvidéki Egyesületek Szövetsége” lapszemléi a cseh megszállás alatt álló Felvidékről cseh és tót lapokból. 1933. január 1 - június 30.

Az eddig említetteken kívül néhány dosszié tartozik még az Intézet anyagához, amelyekben előadások gépelt változata található a dátum és az elhangzás helyének megjelölésével. Itt már sajnos nem áll rendelkezésünkre tartalomjegyzék vagy bármiféle mutató, így ebben az anyagban nehézkes a keresés.

A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet hivatalos lapja a Kisebbségi Körlevél volt, amely kéthavonta jelent meg, először 1937-ben (az 1936/37-es tanévben). A hátsó borító belső oldalán ismertetőt találunk az intézet tevékenységéről, a külső oldalon pedig az intézet kiadványainak listáját olvashatjuk. Sajnos csak néhány szám élte túl a viszontagságos időket, ezek szintén az Egyetemi Könyvtár Különgyűjteményében találhatók.

A Kisebbségi Intézet egykori könyvtára csak részben maradt az utókorra, de még töredékességében is tekintélyt parancsol tartalma, átgondoltságról árulkodik felépítése, rengeteg munkát sejtetnek kartonjai, újságkivágatai. Teljes feldolgozása még várat magára.


  1. Ismertetőmhöz Bédi Imre: A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet című könyvét használtam fel, amely a Pannónia könyvek sorozatban jelent meg 1994-ben.