Orvostörténeti kiállítás a Klimo Könyvtárban

(Forrás: Pohánka Éva: Orvostörténeti kiállítás a Klimo Könyvtárban
= Orvoskari Hírmondó, 2008. április-május, 11-13. o.) – Interneten: http://www.aok.pte.hu/hirmondo

Orvostörténeti kiállítás a Klimo Könyvtárban
Pohánka Éva, dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes és
dr. Kovács L. Gábor a kiállítás megnyitóján
Az ünnepségek folytatásaképpen április 14-én – a kar alapításának napra pontosan 90 éves évfordulóján – a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában található Klimo Könyvtárban rendezett kiállítást prof. Kovács L. Gábor rektorhelyettes, az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ elnöke nyitotta meg, bemutatva Pécs városának az orvosképzésért folytatott csaknem két évszázados harcát.

A hajdani pécsi Püspöki Könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György püspök (1751 -1777), és tette nyilvánossá Magyarországon elsőként. A bibliotéka alapításának a könyvek szeretetén kívül még egy gyakorlati oka is volt: ugyanis a püspök és a város újra szerette volna alapítani az 1367-es Nagy Lajos-i egyetemet Pécsett. Az első újkori pécsi egyetemalapítási tervezet nem számolt az orvostudományi képzéssel, hiszen a Nagyszombati Egyetem Orvoskara, egyben a magyar történelem első orvosi fakultása, amely 1769-ben alakult meg Gerard van Swieten és Ürményi József „bábáskodása alatt”, 1777-ben Budára, majd Pestre költözött. Így itt prioritást élvezett az orvosok felsőfokú képzése.

Az egyetemalapítás sem az 1785 és 1802 között, a II. József-féle tanügyi reform következtében Győrből Pécsre helyezett királyi akadémiával, sem a báró Szepesy Ignác püspök által 1830-ban alapított Filozófiai és Jogi Lyceum felállításával nem valósulhatott meg. Megvalósulására még csaknem egy évszázadot kellett várni, amikor is a trianoni békeszerződés miatt határon kívül maradó pozsonyi egyetem helyzetét a magyar kormány az 1921. évi XXV. törvénycikkben rendezte, amely az universitas új helyét Pécsen jelölte meg, ideiglenes jelleggel. Így Pécs városa a szerbek kivonulása után, 1923-ra felkészülhetett a négykarú – bölcsészettudományi, jogtudományi, orvostudományi és teológiai – egyetem befogadására.

Klimo György püspök
A nyilvános bibliotékát alapító Klimo György püspök az átgondolt „egyetemi könyvtári koncepciójában”, noha nem számolhatott az orvostudományi oktatással, nem nélkülözhette annak köteteit a gyűjteménye polcairól. Klimo a teológiai, bölcsészettudományi, a jogtudományi és a természettudományi munkák mellett nagy hangsúlyt fektetett az orvostudomány különböző szakágai köteteinek beszerzésére. Az őt követő gyarapítások sem nélkülözhették az orvoslás új módszereit taglaló munkák beszerzését. A régi könyves kiállítás betekintést enged a hajdani püspöki könyvtár állományának páratlan gazdagságú orvostudományi anyagába. A látogatók egy izgalmas és illusztrációkban gazdag bemutatón keresztül képet kaphatnak a tudományág egyes területeinek a 15. századtól a 19. századig zajló változásaiba, fejlődésének történetébe.

A kiállítás tematikája a mai szakágaknak megfelelve mutatja be a tudományág fejlődését, a specializálódás metodikáját. Így a régi könyves kiállítás az anatómia, a patológia, az igazságügyi orvostan, a sebészet, valamint az ebből kinövő fül-, orr-gégészet és fogászat jeleseivel kezdődik, a kialakuló belgyógyászaton, a szülészeten, a bőr-és nemi betegségeken, a járványokon, majd az ideg-elmegyógyászaton vezet keresztül, és a gyógyszerészettel, a gyógynövények és általános gyógymódok ismeretével, végül a káros szenvedélyekkel és az egészséges életmóddal zárul. A püspöki könyvtár jelenlegi 35.000 kötetes állományának mintegy 10%-át teszi ki az orvostudományi munkák sora.

Íme néhány „csemege” a méltán híres, hajdani nyilvános püspöki könyvtár orvostudományi állományából: A nyomtatás az ókortól a 15. századig tartó orvostudományi eredmények megjelentetésére is lehetőséget adott, így Hippokratész és Galénosz sokáig alapnak tartott munkái is nyomdába kerültek. A tudomány ismereteinek terjesztését a technika fejlődése nagyban elősegítette, ez szépen kimutatható az orvostudományi munkák számarányának növekedésével is. Nem maradhat ki a méltatásból Andreas Vesalius korszakalkotó anatómia munkája a Humani corporis fabrica (1543), amely a benne található számos kitűnő ábra és szemléltető leírás révén az őt követő századok alapművévé vált. Megtalálható itt Gaspar Tagliacozzi a „plasztikai sebészet” alapjait bemutató neves és gazdagon illusztrált műve (De curtorum chirurgia..., 1597) is. Lorenz Heister, német anatómus és sebész, a heimstedti egyetem professzora a tudományos sebészet németországi megalapozójaként vonult be az orvoslás történetébe. Az ő munkásságának kiteljesedésétől számítva datálható a sebészet önálló tudományággá való válása (Compendium anatomicum...,1719). Justine Siegemundin, a brandenburgi királyi udvar „udvari bábája” különböző magzati fekvéseket érzékletesen ábrázoló munkájának második kiadása (1723) a címe szerint is tankönyvül szolgált a nehéz és rossz fekvésű szülésekhez (Die königl. Preussische und Chur-Branden-burgische Hof-Wehe-Mutter, das ist: ein höchst nöthiger Unterricht von schweren und unrechtstehenden Geburthen). A mai korban is oly népszerű „élvezeti cikkek” – a kávé, a csokoládé, a tea és a dohány hasznos és káros voltáról jelentetett meg könyvet Leonhard Ferdinand Meisner 1721-ben (De caffe, chocolatae, herbae thee ac nicotianae natura...). Eredetileg mindhármat gyógyszernek tartották, majd fokozatosan drága élvezeti cikkekké váltak, amelyek túlzott fogyasztását az egészségkárosító szenvedélyek között jegyezték fel.

Sebellátás és vérzéscsillapítás:
idegen testek eltávolítására szolgáló
fogók (Lorenz Heister: Compendium anatomicum...,
Norimberga, 1719.) - Kiállítási fotók: Mánfai György

A kiállítás a négy évszázados és nyelvileg sokrétű – latin, német, francia, olasz és magyar – anyag reprezentációja közben betekintést enged a pécsi egészségügy 19. századi állapotába, a könyvtár neves adományozója, Patkovics József városi tiszti főorvos (1784-1854) könyv- és kézirathagyatéka által. Gyűjteményében a jelentős 19. századi orvostudományi kötetek mellett a szépirodalmi és kultúrtörténeti munkák is helyet kaphattak. Patkovics József munkássága igazán sokrétű volt: az irgalmasok kórházának orvosa volt, majd megyei másod tisztiorvos, végül 1831-ben a város tiszti főorvosa lett. Komoly anyagi áldozatokat hozott az 1714-ben alapított közkórház fejlesztéséért, beszerezte, és a városnak ajándékozta a boncoláshoz szükséges műszereket, 1832 és 1836-ban egy-egy szobát rendezett be saját költségén a kórházban. Ezen kívül sebészeti műszerekkel szerelte fel a kórházat, valamint irattári szekrényt adományozott a tiszti orvosi hivatal irattárának. Fontos volt még a harkányi gyógyvízzel kapcsolatban kifejtett tevékenysége is. Meteorológiai feljegyzéseit Bécsbe küldte, további kutatások lefolytatására. Könyvgyűjteményét még életében a nyilvános Püspöki Könyvtárnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy térítvény ellenében otthon orvosok is használhassák. Betegnaplói is ide kerültek, amelyeket 1811 és 1853 között vezetett. Bennük részletes kórtörténeteket írt le, megjelölve a gyógyításhoz felhasznált gyógymódok mellett a halálozási statisztikákat is. A Klimo Könyvtár legutóbb megjelent katalógusában 378 olyan könyvtétel található, amelyben szerepel Patkovics József tulajdonosi bejegyzése. Emellett számos magyar és német nyelvű szakfolyóirat egészítette ki könyvkollekcióját.

Könyv a kávé, a csokoládé, a tea és a
dohány hasznos és káros voltáról (Leonhard
Ferdinand Meisner, De caffe, chocolatae, herbae
thee ac nicotianae natura, Norimberga,1721.)

A kiállítás mottója ma is híven reprezentálja az orvoslás kiemelkedő fontosságát, amelyet Rotterdami Erasmus Az orvostudomány dicsérete című munkájába ekképp foglalt össze: „...mindazt, ami az emberben jelentős, műveltséget, erényt, adottságot s minden egyebet az orvostudomány adományának kell tartanunk, hiszen ő azt óvja meg, ami nélkül semmi más nem létezhetnék.”

Az emberi csontváz (Andreas Vesalius:
Humani corporis fabrica..., Basel, 1543.)
A karlebeny átültetése az orra (Gaspar
Tagliacozzi: De curtorum chirurgia..., Velence, 1597.)

(A kiállítást Kokovai Szabina és Pohánka Éva, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának munkatársai készítették el. A Patkovics-hagyaték feldolgozásáért köszönet Csóka-Jaksa Helga régi könyves könyvtáros munkájáért.)

A kiállítás ünnepélyes megnyitójának videója itt megtekinthető.

Pohánka Éva osztályvezető, PhD-hallgató
PTE Könyvtár – Klimo Könyvtár
Történeti Gyűjtemények Osztálya

Megnyitó fotói és a video: Rodler Miklós
Kiállítási fotók: Mánfai György