Tóth Lajos könyvtár
— PTE Pekár Mihály Orvosi, és Élettudományi Szakkönyvtár —
Tóth Lajos (1856-1926)
Életrajz

Tóth Lajos orvos, államtitkár 1856. június 11-én született Kiskőrösön. Tanulmányait a Budapesti Egyetemen végezte, ahol 1879-ben megszerezte az orvosi oklevelet. 1879-1880 között díjas gyakornok volt az élettani intézetben, majd a szemészeti klinikán működött. 1881-től a gyógyszertani tanszék tanársegédje lett. Majd 1886-ban megszerezte az egyetemi magántanári képesítést.

1884-től dolgozott a kultuszminisztériumban. Évtizedekig állt az egyetemi ügyosztály élén, „a magyar felsőoktatásügy és tudományos törekvések centrumában.” Arra törekedett, hogy a felsőoktatás ügyét mindenben a nyugati államok fejlett nívójára emelje. Munkálkodása alatt épült ki a budapesti egyetem belső klinikai telepének Baross és Mária utcai része, valamint az Élettani és Kémiai Intézet. De említhetjük az új műegyetemi telepet Lágymányoson, a régi épület bölcsészeti karrá való alakítását, az Egyetem téri központi épületet, a külső klinikai telepet, a közgazdasági egyetem felállítását és kifejlesztését, továbbá a kolozsvári egyetem „kétharmad” részét, a pozsonyi, debreceni, pécsi, szegedi egyetemeket, az Eötvös Kollégium létesítését, valamint Magyarország bábaképzőinek egész sorát. 1890-ben nevezték ki a Kolozsvári Egyetemre a gyógyszertan tanárává. A tanszéket azonban nem foglalta el, mert időközben a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumba rendelték. Államtitkári minőségében az 1920-as években jelentős szerepet töltött be a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre való elhelyezése ügyében.

Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja és jegyzője, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Központi Bizottságának elnöke volt, de részt vett az Igazságügyi Orvosi Tanács munkálataiban is.

1926. december 14-én halt meg Budapesten. Érdemeiért a szegedi és a debreceni egyetem, valamint a budapesti egyetem közgazdaságtudományi kara tiszteletbeli doktorrá avatta.

Emlékérem

A Tóth Lajos Könyvtár története

A Tóth Lajos Könyvtár létrejötte Dr. Pekár Mihálynak köszönhető, akinek régi álma volt egy orvoskari könyvtár felállítása. Ez 1926-ban valósulhatott meg, amikor is az egyetem megvásárolta Tóth Lajos államtitkár magángyűjteményét. Ezt az állományt egészítette ki a professzor saját, jelentős mennyiségű könyvgyűjteménye. A könyvállomány elhelyezésére az Élettani Intézetből ajánlottak fel két nagyobb helyiséget. Pekár nemcsak a tárgyi és személyi feltételeket biztosította, hanem az igazgatói teendőket is ő maga látta el egészen 1941-ig.

1935-ben kezdték el a Tóth Lajos Könyvtár berendezésének kialakítását. A tervek szerint körülbelül 22 000 könyv befogadására kellett, hogy alkalmas legyen. A raktárban a köteteket öt önálló, úgynevezett kétoldalú és három fal menti állványon helyezték el. A befogadás mennyiségét a mozgatható polcokkal tudták növelni. Ezt követően a leendő olvasótermet rendezték be. A bútorzatot többek között egy katalógusszekrény, három üveges könyvszekrény, egy nagyobb méretű könyvállvány, egy íróasztal székekkel és egy írógép alkotta.

Ezután következett 1938-ban a könyvanyag felállítása, majd kezdetét vette a katalogizálás. A munka során – időhiány miatt – két fajta katalógust készítettek, egy betűrendes- és egy szakkatalógust. A szakcsoportosítás során a könyveket két csoportba sorolták be: orvostudományi és élettani (természettudományi).

A II. világháború kitörése, majd az azt követő háborús évek rendkívül sok nehézséget okoztak az egyetem életében, amelyek nem kímélték a Tóth Lajos Könyvtár működését sem.

A könyvtár történetében a háborút követően egy új korszak kezdődött. Az 1945. június 26-án tartott 10. rendes orvostudományi kari ülés egyhangúan megszavazta, hogy a Tóth Lajos orvosi könyvtár anyagát egy időre „helyszűke” miatt az Egyetemi Könyvtárba helyezzék letétbe. A valódi oka azonban az 1945 után kialakult kétes politikai helyzet volt.

A könyvtári anyag visszaadásának gondolata 1964 júniusában merült fel, az Egyetemi Könyvtár ugyanis helyhiánnyal küszködött. A Tóth Lajos könyvtár anyaga végül is 1967-ben került vissza az Orvostudományi Egyetemre.

A gyűjtemény összetétele

A Tóth Lajos Könyvtár a könyvtári szerzeményeken kívül több magángyűjteményből tevődött össze. A gyűjtemény alapját nagyszigeti idősebb Szily Kálmán (1838-1924) könyvtára képezte, amely nagyrészt természettudományos művekből állt.

Tóth Lajos az orvostudomány csaknem minden ágában tevékenykedett, mint professzor és író. Érdeklődése és ennek következtében könyvgyűjteménye is széleskörű, gazdag anyag volt.

Az államtitkár gyűjteménye főleg századforduló előtti orvosi könyvekből állt. Számos mű foglalkozik az orvostudomány történetével, az egészségügyi helyzettel – a magyarországin kívül más európai országokéval – valamint az orvostudományi egyetemek képzési rendszerével. A könyvek nagy része azonban a különböző betegségeket, azok tüneteit, valamint gyógymódjait taglalják (pl.: járványok, bakteriális fertőzések, szív-, vese- és idegrendszeri betegségek, bőrproblémák, stb.).

Szép számban akadnak a gyűjteményben olyan tiszteletpéldányok, amelyeket Tóth Lajosnak dedikáltak. Ugyanakkor jócskán lehet találni az állományban a mű szerzője által az egykori tulajdonosnak szóló bejegyzéseket is. Ez teszi értékessé és egyedülállóvá a gyűjteményt.

Az Orvosi Könyvtár az állományt 2000 tele óta különgyűjteményként kezeli. A könyveket „EK” jelzéssel látták el a megkülönböztetés miatt. A hallgatók a gyűjtemény anyagából kölcsönözhetnek is. Természetesen vannak olyan könyvek, amelyeket csak az olvasóteremben használhatnak. Az állományban való keresést nagymértékben megkönnyíti a Pekár Mihály Orvosi, és Élettudományi Szakkönyvtár elektronikus katalógusa.

Az állomány száma mind a mai napi gyarapodik olyan régi könyvekkel, amelyeket az egyes egészségügyi intézetek adnak át a könyvtárnak megőrzés céljából. Habár ezek a könyvek nem tartoznak az eredeti Tóth Lajos gyűjteményhez, állományvédelmi okokból mégis ebbe a különgyűjteménybe soroljuk be őket.