Gróf Berényi Zsigmond (1694-1748)
Gróf Berényi Zsigmond
(1694-1748)
Karancsberényi gróf, pécsi a pécsi egyházmegye 65. püspöke, Baranya megyei főispán. Berényi Zsigmond a Nyitra megyei Bodokon született 1694. szeptember 27-én. Öt fiú és egy lánytestvére volt.

1711-től az esztergomi egyházmegye növendékeként a bécsi Pázmáneumban tanult. 1714-től poroszlói apát, év végére abszolválta filozófia és teológiai vizsgáit a nagyszombati egyetemen. 1715-től a római Collegium Germanicum-Hungaricum növendéke, majd itt szerzett teológiai doktorátust. 1718-ban Rómából korengedménnyel felszentelt papként tért haza Magyarországra. 1719-ben Erdődy Gábor Antal egri püspök ajánlására Keresztély Ágost hercegprímás esztergomi kanonokká nevezte ki, majd 1720-tól újvári érseki főesperes lett. 1720-ban honti főesperes, 1728-ban megkapta XIII. Benedektől a mallei püspöki címet és Esterházy Imre hercegprímás mellett segédpüspök lett. Esterházy Imre ajánlására a Rómában élő Alvarez Cienfuegos pécsi püspök (1735-1739) 1736. április 7-i levelében rábízta a pécsi egyházmegye kormányzását (segédpüspök), és egyúttal Baranya és Tolna vármegye főispánságát. Utóbbi tisztébe 1736. szeptember 7-én nevezték ki, és 17-én iktatták be. Cienfuegos 1739. augusztus 19-én Rómában bekövetkezett halála után, Berényi december 4-én kapta meg a kinevezést a pécsi püspökségre, amely tisztséget a haláláig viselt. Pozsonyban a hercegérsek szentelte fel 1741. február 25-én. Ez év április 9-én nagy ünnepélyességgel történt meg beiktatása Pécsett. A papi szeminárium alapkövét 1742. június 4-én helyezte el, majd 1746. szeptember 4-én felszentelte Szent Pál tiszteletére. Nagy gondot fordított az egyházi szertartásokra, templomok felszentelésére, valamint a Székesegyház felújítására. Pécsett hunyt el, 1748. szeptember 25-én.

Irodalom

  • BRÜSZTLE, Joseph: Recensio universi cleri diocensis Quinque-Ecclesiensis. Vol. 1-2. Pécs, 1874-1880. I. 493. p.GAMS, Pius Bonifac OSB: Series episcoporum Ecclesiae Catholicae quotquot innotuerunt a Beato Petro apostolo regensburg, 1873. 377. p.
  • HAAS Mihály (szerk.): Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben. Pécs, 1845. 289.
  • KOLLÁNYI Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. 335. p.
  • KOLLER, Josephus: Historia Episcopatus Quinqueecclesiensis, VII. Tomus, Typis et Sumptibus Matthiae Trattner, Pesthini, 1812. 257-261. p.
  • MENDLIK Ágoston: IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok és egyháznagyok életrajzgyűjteménye. Pécs, 1864. 64. p.
  • MÓRÓ Mária Anna: Berényi Zsigmond - A papnövelde-alapító mecénás püspök, In: Pécsi-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok CD-ROM, Dr. ÓDOR Imre, LENGVÁRI István (szerk.). Kiadja a Baranya Megyei Levéltár és a Baranyai Archívum Alapítvány, 2003.
  • Schematismus venerabilis cleri almae diocesis Quinque-Ecclesiensis. Quinque-Ecclesiensi, 1810-1948. 1857. 32. p.
  • Schematismus venerabilis cleri archidiocensis Strigoniensis ad annum... Tyrnaviae-Strigoniensi, 1815-1951. 1859. 3. p.
  • VÁRADY Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelene. 1-2. kötet Pécs, 1896-1897. 381. p.
  • VERESS Endre (szerk.): A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. Bp. 1917. II. 124. p