Scitovszky János (1785-1866)
Scitovszky János (1785-1866)
Bölcseleti és teológiai doktor, bíbornok és esztergomi érsek, hercegprímás, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. 1785. november 1-jén született az Abaúj megyei Béden, ahol édesapja falusi tanító volt. Jolsván tanult, majd később támogatók segítségével Rozsnyóra került, ahol 1804-től az egyházmegye növendékei közé nyert felvételt. Innen küldték Nagyszombatba. 1808-ban bölcseleti, 1813-ban pedig a pesti egyetemen teológiai doktorává avatták. 1809-ben Rozsnyón pappá szentelték, egyúttal kinevezést kapott a helyi püspöki líceumban a bölcseleti és a matematikai tanulmányok vezetésére. 1881-re a teológia tanári címet is magáénak tudhatta. 1824-től rozsnyói kanonokká s a papnevelő-intézet igazgatójává, 1827-ben rozsnyói, 1838. november 19-től pécsi megyéspüspökké nevezték ki. 1849. július 21-én Magyarország hercegprímás, esztergomi érsek lett. 1850-ben a Szent Istvánról nevezett papnevelő-intézetet áthelyeztette Nagyszombatból Esztergomba. IX. Pius pápától I. Ferenc József ajánlatára 1853-ban bíbornoki kinevezést kapott, és még ugyanazon év márciusában a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjává választotta. A nagyszombati gimnázium alapítására adott 200.000 forintot; a nőnevelés végett alapított pécsi nőzárda és templomra pedig közel 280.000-et. Pécsett a tanítóképzőt maga tartotta fenn, ő fizette a tanárokat, az ifjak közül 10-12 szegényebb sorsút élelemmel és pénzzel segélyezett. Az esztergomi bazilika építésére 2.051.527 forintot fordított. Magyarország fő- és titkos kancellárja, a Szent István-rend főpapja, a Lipót-rend nagy keresztes vitéze, Őfelsége valóságos belső titkos tanácsosa, Magyar Királyi Helytartósági tanácsos, Esztergom vármegye főispánja, a Hétszemélyes Ítélőtábla bírája volt. 1866. október 19-én, Esztergomban érte utol a halál.

Irodalom

  • BRÜSZTLE, Joseph: Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis, distincte a tempore amotae cum exitu seculi 17-mi tyrannidis Turcicae, restitutaequein his partibus tranquillitatis, adjectis quibusdam aetatem hanc antecedentibus, commentariis historicis illustrata, Tomus I. [Pécs] Quinque-Ecclesiis, Ramazetter. 519. p.
  • DANIELIK János-FERENCZY Jakab: Magyar írók – életrajz-gyűjtemény 2. kötet, Kiadja a Szent-István-Társulat, Pest, Emich, 1856.
  • RAJCZY Péter: Scitovszky János – A „népnevelő” pécsi püspök és esztergomi érsek, In: Pécsi-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok CD-ROM, Dr. ÓDOR Imre, LENGVÁRI István (szerk.). Kiadja a Baranya Megyei Levéltár és a Baranyai Archívum Alapítvány, 2003.
  • SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái, XII. kötet, Kiadja Hornyánszky Viktor, Budapest, 1908. 792-795. h.
  • ZELLINGER Alajos: Egyházi írók csarnoka – Esztergom-Főegyházmegyei papság irodalmi munkássága, Nagyszombat, A szerző sajátja, 1893., 472. p.