Négyesi Báró Szepesy Ignác (1780-1838)
Négyesi Báró Szepesy Ignác
(1780-1838)
Báró, bölcseleti és teológiai doktor, pécsi püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Báró Szepesy Sámuel, kerületi táblai ülnök és vattai Battha Antonia fia: 1780. augusztus 13-án született Egerben. 1795-ben az egri egyházmegye növendékpapjai közé lépett. Pesten filozófiai, Bécsben pedig teológiai doktorrá avatták fel. Az egri szemináriumban tanulmányi igazgató, később érseki szertartó és titkár lett. 1803. május 29-én szentelték pappá. 1805-ben egri plébánossá, 1808-ban kanonokká, majd borsodi főesperessé és kispréposttá nevezték ki. 1820-ban Egerben erdélyi püspökké avatták, valamint megkapta I. Ferenc királytól a valóságos belső titkos tanácsosi tisztet. Különös gondot fordított növendékpapjai nevelésére és a szemináriumra saját jövedelméből évenként 10 000 forintot áldozott, továbbá iskolákat és templomokat építtetett. 1828-ban pécsi püspökké nevezték ki: február 24-én érkezett Pécsre és március 13-14-én iktatták be a püspöki székébe. Első dolga volt egyházmegyéjét beutazni és felmérni az állapotokat. Pécs városának legnagyobb jótevője lett a Pécsi Püspöki Joglyceum megalapításával, amely célra 100 000 váltóforinton díszes épületet emeltetett. Hazafiságát ékesszólóan bizonyítja az 1832-1836. országgyűlésen egy a magyar nyelv erőszak nélküli tanítása által terjesztendő, egy külön intézet felállítását ajánlotta felszólalásában. A Magyar Tudományos Akadémia tanácsa tagjai közé választotta 1831-ben, az első ülésén tiszteletbeli tagjává választotta. Az akadémia jövedelmét 1832-től évi 600 forinttal növelte. 1835-ben elnyerte a Szent István rend középkeresztjét. A líceum tőszomszédságában 50 000 forinton nyomdát rendezett be. A felügyelete alatt adták ki a Szentírás átdolgozását, amelyhez erkölcsi és anyagi támogatásával (30 000 forint) is hozzájárult, majd hozzájárult az új kiadás példányait legnagyobb részt ingyen osztogatta ki egyházmegyéjében és Erdélyben. 1838. július 16-án halt meg Pécsett. Pécs város közönsége szobrot emelt az emlékére, amelyet Kiss György készített el és 1893. november 12-én lepleztek le.

Irodalom

  • BORSY Károly: Szepesy Ignác és bibliakiadása, Irodalomtörténeti Közlemény 1986.
  • GERECZE Péter: Négyesi Szepesy Ignác báró pécsi püspök és emlékszobra Pécsett. Pécs, 1893.
  • HŐBE Károly: Négyesi báró Szepesy Ignácz pécsi püspök élete, Egyházi Tár 1839. (XIII.) május 8.
  • MENDLIK Ágoston: Négyesi báró Szepesy Ignácz, pécsi püspök, Hazánk 1860.
  • PEITLER Antal: Négyesi báró Szepesy Ignácz, rövid életrajza In: Egyházi beszédek, mellyeket különféle alkalommal mondott, s kiadni készült Szepesy Ignácz. I. kötet, Pécs, A Lyceum betűivel, 1839. III-XLII. p.
  • SZAUTER Antal: Emléklapok B. Szepesy Ignácz.arczképénekleleplezési ünnepélyéről, Pécs, 1869.
  • SZÉNÁSZKY Mária:Szepesy Ignác kulturális tevékenysége, Magyar Könyvszemle 1992. 13-22. p.
  • SZÉNÁSZKY Mária:Szepesy Ignác kulturális és könyvtárfejlesztő tevékenysége (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 6.), Pécs, 2006.
  • SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái XIII. kötet, Kiadja Hornyánszky Viktor, Budapest, 1909. 782-785. h.